Visszatérés az irodába: mi segíthet, hogy hatékonyak legyünk a távmunka után?

Másfél évvel ezelőtt a legtöbb munkavállaló számára az volt a legnagyobb probléma, hogyan oldja meg az otthoni munkát, és hogyan egyensúlyozzon karrier és magánélet között. A járvány csendesedésével azonban egy másik problémával szembesülnek a dolgozók: miután kialakították a home office rutinját és az kezdett komfortossá válni, újra vissza kell térni az irodákba. Nincs több Zoom-meeting szabadidő alsóban (legalábbis közel sem annyi), korábban kell felkelni és újra autóba ülni, vagy tömegközlekedési eszközre kell szállni, hogy eljussunk a munkahelyre.

Okos megoldások

Nagy kérdés, hogy a járvány utáni visszarendeződésben milyen munkarendben dolgoznak majd a munkavállalók: visszatérnek az irodába vagy marad a távmunka? Sok helyen a hibrid megoldást választják, vagyis azt, hogy a dolgozóknak lehetőséget biztosítanak heti néhány nap home office-ra, de az irodai jelenlétet is megkövetelik tőlük. Ehhez hasonló rendszerben gondolkodik Székely Levente is, a 30 főt foglalkoztató, budapesti és pécsi irodával is rendelkező Splendex szoftverfejlesztő cég vezetője.

„Mióta kitört a járvány, a kollégák szabadon dönthetnek arról, hol szeretnék a munkájukat elvégezni. Nem tartunk fixen home office napokat, sokkal inkább szeretnénk arra bíztatni a többieket, hogy úgy dolgozzanak, ahogy nekik komfortos” – mondta a cégvezető, aki azt tapasztalja, a legnépszerűbb a hibrid módszer. „Amikor van egy nagyon hosszú feladatlista, sokszor otthonról ténylegesen produktívabbak az emberek. A home office egyfajta elszigetelést és fókusz központú gondolkodást tud jelenteni” – fogalmaz a cégvezető, hozzátéve: kifejezetten támogatják a dolgozóknál a hibrid munkavégzést, amivel elősegítik – a fokozatosság jegyében – az irodai létbe való visszatérést is. Ezen túlmenően kiemeli a csapatépítő események fontosságát is, ahol az online munka után lehetőség van személyesen is időt tölteni együtt.

„A bejárós kollégákkal szervezünk mindig közös ebédelést, ami szintén egy nagy összetartó erő. Emellett próbáljuk az irodai légkört folyamatosan okos eszközökkel bővíteni: okosvilágítás, előre automatizálható klimatizálás, és szeretnénk bevezetni az okoszárat. Ezek arra jók, hogy a lehető legkomfortosabban tudjunk bejutni az irodába és ott időt tölteni” – magyarázza a cégvezető.

Székely Levente szerint az okosóráknak is nagy szerepük lehet abban, hogy a munkavállalók jól érezzék magukat az irodában is, és ösztönözve legyenek a mozgásra, ami nagyban elősegíti a produktív munkavégzést. “Minél több ülőmunkát végzünk, annál fontosabb, hogy ne csak szellemileg, hanem testileg is karbantartsuk magunkat, hogy produktívak maradjunk a munkában, ne égjünk ki, és ne fáradjunk el túl hamar. Ehhez az okosóra nagy segítséget adhat” – véli Székely Levente, akinek meetingek között is jól jön az okosóra.

„Meetingek alatt is sokszor rápillantunk az órára, és nem kell félbeszakítani a másik felet, hogy megtudjuk, ki keres minket. Rá lehetne nézni a telefonra is, de sokkal egyszerűbb, ha csak egy pillantást vetek az órára és eldöntöm, fontos-e annyira, hogy az adott meetinget félbeszakítsam” – magyarázza.

Az okosórák nem csak azért hasznosak, mert jelzik, ha e-mailünk érkezett, vagy éppen hívnak minket. Egészségügyi szempontból is értékes információkat hoznak az viselője tudtára, ami releváns lehet a munkavégzésben is. Ugyan sok időt töltünk a gép előtt ülve az irodában is, ott legalább megvan annak a lehetősége, hogy a kollégák ki tudnak rángatni minket a monitor elől. Egy közös ebéd és séta, vagy egy kávé remek alkalom lehet arra, hogy rövid időre kiszakadjunk a munkából, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy agyunk és testünk is felfrissüljön, aminek köszönhetően nőhet a teljesítményünk. Az otthoni távmunkánál azonban könnyebben belecsúszunk abba, hogy alig szakítjuk meg az ülést. Ebben nyújthat segítséget az eszköz, ami könyörtelenül (ám annál hasznosabban) az orrunk alá dörgöli, hogy már órák óta nem mozogtunk. Ebben a feszült időszakban azt is figyelemmel követhetjük a segítségével, hogy mennyire vagyunk stresszesek: ha az okosóránk pulzusmérője azt mutatja, szaporább a szívverésünk, akkor megpróbálhatunk pár percre meditálni, relaxálni.

Rugalmasan alkalmazkodni

Adaptálódás, vagyis alkalmazkodás és reziliencia, vagyis rugalmasság – a megkérdezett pszichológus szerint ezek az elmúlt időszak kulcsfogalmai, mivel másfél évvel ezelőtt egy olyan katasztrófahelyzettel kerültünk szembe, ami szinte egyik napról a másikra felborította az életünket. Most a visszarendeződés – vagy ahogy Schell Gergely pszichológus fogalmaz: újrarendeződés – időszakában újra előtérbe kerül az alkalmazkodás fogalma, amikor a home office komfortjából újra a szabályozott irodai létbe csöppenünk vissza.

„Nagyon különböző élethelyzetben lévő embereket, családokat és szervezeteket ért el a járvány, a kihívások nagy részét az is okozza, hogy sok egyedi igényt kellett kezelni a munkahelyen, és erre a kapacitások békeidőben is korlátozottak” – sommázza a világjárvánnyal terhelt időszak tapasztalatait Schell Gergely tanácsadó szakpszichológus, hangsúlyozva, hogy az adaptálódáshoz mindenképpen idő kell, márpedig ha az nincs, akkor a bizonytalan helyzetben való gyors manőverezés jelentős stresszt okozhat.

A szakember szerint semmi gond nincs azzal, ha valaki lassabban alkalmazkodik. Számukra nagy előnyt jelenthet, ha a munkahely olyan inkluzív stratégiával rendelkezik, amellyel azokat a dolgozókat is tudja támogatni, akik kevésbé reziliensek, de a szervezeten keresztül tudnak plusz rezilienciára szert tenni.

A gondoskodó vezető fontossága

„A vezetőknek nemcsak a pandémia idején, hanem az újrarendeződés időszakában is különösen fontos szerep jut: a távmunka során felértékelődött a gondoskodó attitűd” – mutat rá a pszichológus. A gondoskodó vezetők nemcsak a biztonságos munkavégzésért és a szabályok betartásáért felelnek, hanem arra is figyelnek, hogy a munkavállalókkal kötött munkaszerződések lekövessék a külvilág változásait, illetve hogy ne csak feladatokat osszanak ki és kérjenek számon, hanem megkérdezzék dolgozóiktól, hogy érzik magukat, vagy hogy mennyire működik számukra a távmunka. „Egy gondoskodó szemléletű vezető a kevésbé reziliens munkavállalónak kifejezetten segítő lehet” – mutat rá a szakember, aki kiemeli: a munkáltatónak érdemes tájékozódnia, hogy az egyes dolgozói milyen formában (táv- vagy irodai munkában) preferálják a munkavégzést, mert ha nem veszi ezt figyelembe, akkor könnyen lehet, hogy elveszíti munkavállalóinak jelentős részét. Hasonlóan fontos, hogy a gondoskodó vezető segíthet a dolgozók mentálhigiénés támogatásának megszervezésében, az ezzel kapcsolatos igényfelmérésben, a kimerültségi vagy poszt-covid tüneteket mutató dolgozók pszichológushoz, orvoshoz irányításában is.

Az öngondoskodás fontossága

A munkahelyi létbe való visszarendeződést nemcsak a vezetők tudják segíteni, hanem maguk a dolgozók is. Az adaptációigényesebb helyzetekben, amikor rövid idő alatt kell nagyot változtatni, különösen fontossá válik az alap öngondoskodás megtartása, aminek három pillére van: a heti többszöri testmozgás, a stresszt az optimális szint felé terelő relaxáció vagy meditáció, illetve a pozitív társas kapcsolatok ápolása. Utóbbinál érdemes naptárunkba is beírni a találkozásokat, hogy ne csak a munkával kapcsolatos dolgok kerüljenek feljegyzésre, hanem legyen fix helye annak is, hogy barátainkkal, családunkkal töltjük az időt. „Ez az idő legyen ugyanannyira sérthetetlen, mint a főnökkel való megbeszélés” – tanácsolja a pszichológus.

forrás:hvg.hu