Januártól több tízezer üzletnek kell levennie a „Fizetés csak készpénzzel” feliratot

Erre figyeljen, ha POS-terminállal biztosítaná az elektronikus fizetést vásárlóinak, ügyfeleinek

Kevesebb mint 60 nap áll rendelkezésére minden online kasszát használó magyarországi vállalkozásnak, hogy megteremtse az elektronikus fizetés feltételeit. Az átállás 40-60 ezer kereskedőt, szolgáltatót érint. A bankkártyás fizetésre a POS-terminál a legismertebb, de nem az egyetlen megoldás, ami az érintett kereskedők rendelkezésére áll.  Az OTP Csoport szakértői összegyűjtötték, hogy kinek és milyen esetekben éri meg a készülék telepítése és üzemeltetése.

Budapest, 2020. november 3. – Ha januártól valaki bankkártyával akar kifizetni egy húszforintos zacskót egy online kasszával rendelkező kereskedőnél, akkor teljesíteni kell a kérését. A bankkártyás fizetést ugyanis tilos hátrányosan megkülönböztetni a készpénzessel szemben, így a boltos nem mondhat nemet. Az azonban tény, hogy a csekély összegű kártyás vásárlásoknál arányaiban magasabbak a kereskedőt terhelő költségek, de ezekben az esetekben is el kell fogadniuk a bankkártyás fizetést.

Milyen tételekből áll össze egy POS-terminál költsége?

Ha a kereskedők a POS-terminál költségeitől tartanak, fontos, hogy átlássák, valójában mivel kell számolniuk. Az OTP Bank költségalapú, transzparens árazást biztosít a vállalkozóknak, amely három költséget tartalmaz:

• bankközi díjat,
• rendszerdíjat, és
• kereskedői díjat.

Ezek közül az első kettőt a kártyatársaságok határozzák meg, a harmadikat pedig a hitelintézet. Ez utóbbiban szerepelnek például a tranzakció feldolgozásának, valamint a kötelező kártyatársasági, illetve törvényi előírások betartásának költségei, és itt jelenik meg a bank haszna is.

Ennyit fizet a kereskedő a bankkártyás műveletek után

Nézzünk egy egyszerű példát. Egy kisboltban ezer forintért vásárol reggelit a vevő, aki a kasszánál a Magyarországon meghatározó piaci részesedéssel bíró Mastercard típusú betéti kártyájával fizet. A kártyáját kibocsátó és azt a boltban elfogadó pénzintézet megegyezik. A kereskedőnek ezen példa szerint a következő költségeket kell megfizetnie: 

• A bankközi díj 0 forint, mert a kártyát kibocsátó és elfogadó pénzintézet megegyezik.
• A rendszerdíj két tételből áll. Tranzakcióként 5 forint, valamint a forgalom 0,1333%-a (példánknál maradva, ezer forint értékű vásárlásnál 1,333 forint).
• A kereskedői díj mértéke 1 %, ami esetünkben kereken 10 forint.
• A tételeket összeadva (0 + 5 + 1,333 + 10) 16,33 forintot kapunk a kereskedőt terhelő összköltségként, ami az ezer forint 1,63%-a.

Az ezer forintos reggeli példájánál maradva vizsgáljuk meg azt az esetet, amikor nem ugyanaz a pénzintézet a vevő kártyájának kibocsátója, mint a bolt elfogadója, de magyarországi a kibocsátó és az elfogadó is.

• A bankközi díj mértéke a betéti kártyák esetében 0,2%, vagyis esetünkben 2 forint
• A rendszerdíj ilyenkor is két tételből áll. Tranzakcióként 8 forint, valamint a forgalom 0,1%-a (példánknál maradva, ezer forint értékű vásárlásnál 1 forint).
• A kereskedői díj mértéke 1 %, vagyis kereken 10 forint.
• A tételeket összeadva (2 + 8 + 1 + 10) 21 forintot kapunk a kereskedőt terhelő összköltségként, ami az ezer forint 2,1%-a.

„A számítások eredménye egyértelműen jelzi, hogy az ajánlatok összehasonlításakor miért fontos azt is megvizsgálni, hogy az adott pénzintézet mekkora piaci részesedéssel rendelkezik kártyakibocsátóként, illetve elfogadóként. Ha ugyanis a kibocsátó és az elfogadó megegyezik, a kereskedőnek nem kell megfizetnie a bankközi díjat, ami jelentős megtakarítást jelenthet. Az OTP Bank Magyarország egyik legnagyobb bankkártya kibocsátója és elfogadója, hiszen részesedése a saját kibocsátású kártyák piacán 40 % körüli, vagyis a vásárlások jellemzően ehhez közeli arányban történnek OTP-s kártyával” –mutatott rá Hideg Noémi, az OTP Bank Kártya Elfogadói és Fejlesztési Főosztályának vezetője.

Milyen további költségekre kell figyelni, ha valaki POS-terminált igényel?

A költségek kiszámításánál figyelembe kell venni a terminál bérleti díját. Az asztali termináloknál kisebb kiadással jár, ha a vállalkozó rendelkezik kiépített vezetékes internettel, amihez csatlakoztatni lehet a készüléket. Ebben az esetben plusz kommunikációs költség nem terheli a felhasználót. A GPRS kommunikációval rendelkező, hordozható terminálok (ezekben a telefonokhoz hasonlóan SIM-kártya van) használatakor a kommunikáció költsége a kereskedőt terhelheti, hasonlóan az online kasszákhoz. Érdemes azt is megvizsgálni, hogy vannak-e további, például telepítési, karbantartási, oktatási kiadások – ezek költsége elfogadónként eltérhet.

Mindenkinek a POS a megoldás?

Az OTP Csoport több megoldást is kínál a kereskedők számára, hogy alkalmazkodhassanak a törvényi előíráshoz és a változó ügyféligényekhez. „30 millió forint feletti éves árbevétel esetén POS-terminál igénylését javasoljuk, ám az alacsonyabb forgalmú, 30 millió forintos éves árbevétel alatti vállalkozásoknak is van megoldásunk, a SimpleBusiness alkalmazás, amelyben a bankkártyás fizetés mellett az azonnali utalás is elérhető. Utóbbi költsége most fix 0,99%, vagyis ezer forintos vásárlás esetén a kereskedőt 9,9 forint összköltség terheli” – hívta fel a figyelmet Kiss László, az OTP Bank bankkártya-elfogadási értékesítési vezetője. Hozzátette: minden kereskedőnek érdemes átszámolnia, hogy melyik a számára legkedvezőbb megoldás.

A tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül ajánlattételnek, célja kizárólag a figyelem felkeltése. A fenti termékek és szolgáltatások részletes feltételeiről az ismert csatornákon keresztül tájékozódhatnak. Az OTP Bank fenntartja annak jogát, hogy a közleményben szereplő termékek és szolgáltatások kondícióit módosítsa.