
Cégvezetőknek a koronavírusról – A FIVOSZ munkajogász partnere válaszol
COVID-19 JÁRVÁNY
A magyarországi munkáltatókat érintő legfontosabb kérdések és válaszok a koronavírus nemzetközi elterjedésével összefüggésben
A koronavírus (COVID-19 törzs) magyarországi megjelenése várhatóan rövid időn belül közvetlen hatással lesz a hazai munkaadókra. Annak érdekében, hogy a munkáltatók rugalmasan tudjanak alkalmazkodni a kialakult helyzethez, a jelen tájékoztatóban összegyűjtöttük a legfontosabb kérdéseket és megoldási lehetőségeket.
- Milyen kötelezettségeket ró a munkáltatókra egy járványügyi helyzet?
Az első és legfontosabb szabály, melyet a munkáltatóknak szem előtt kell tartaniuk, hogy a Munka Törvénykönyve („Mt.) 51. § (4) bekezdése értelmében ők kötelesek biztosítani az egészséges és biztonságos munkakörülményeket. Járvánnyal fenyegető helyzetben e tekintetben a munkáltatóknak fokozott gondossággal és körültekintéssel kell eljárniuk.
Legfontosabb intézkedések:
- a munkavégzés helyén a szükséges védőintézkedések megtétele, pl. szakértők bevonásával a lehetséges egyészségügyi kockázatok felmérése, a megelőzéshez szükséges védőfelszerelések (maszkok, kesztyűk, kézfertőtlenítők, vegyszerek folyamatos és díjmentes biztosítása és megfelelő használatuknak ellenőrzése);
- intézkedési terv készítése;
- a munkavállalók megfelelő tájékoztatása pl. a lehetséges tünetekről, a vírus lappangási idejéről, a koronavírus megelőzésének lehetséges módjairól, a munkáltató által biztosított védőeszközök, vegyszerek fellelhetőségről, szükségességéről, használatáról, a koronavírus tüneteinek észlelése esetén az esetleges teendőkről (munkahely értesítése és elkerülése, háziorvos értesítése stb.);
- naprakészség a legfrissebb hatósági útmutatásokkal kapcsolatban;
- a cég területére belépők fokozott ellenőrzése és az ezzel kapcsolatos korlátozások bevezetése;
- lehetőség szerint az üzleti célú kiküldetések felfüggesztése;
- üzleti, munkahelyi rendezvények körültekintő szervezése, lehetőség szerint ezen rendezvények elhalasztása, törlése.
Mindezek mellett mind a munkáltatók, mind a munkavállalók kötelesek a járványügyi intézkedéseket eltűrni, valamint a járványügyi szervekkel szükség szerint együttműködni.
2. Lehet-e korlátozni, illetve nyilvántartani a munkavállalók utazásait?
Álláspontunk szerint a munkáltató jogszabályi kötelezettségeinek betartása érdekében korlátozhatja a munkavállalók utazásait, megtilthatja a fertőzött területekre történő magáncélú beutazásukat.
Ehhez kapcsolódóan a munkáltató továbbá előírhatja, hogy
- a munkavállalók tájékoztassák a munkaadót, hogy pihenőidejükben milyen területre kívánnak utazni;
- a munkavállalók munkahelyükön haladéktalanul jelezzék, ha magukon vagy hozzátartozójukon a vírus tüneteit észlelik, vagy esetlegesen akár maguk vagy hozzátartozójuk olyan személlyel érintkezett, akinél megállapították a fertőzöttséget, vagy olyan helyszín közelében tartózkodott, ahol vírusos megbetegedéseket regisztráltak.
A bekért személyes adatok – ideértve különösen a különleges adatnak minősülő egészségügyi adatokat – tekintetében a munkáltatónak be kell tartania az adatvédelmi szabályokat, és a járványveszély elmúltával további adatkezelési indok hiányában az adatokat törölnie kell.
3. Mit tehet a munkáltató, ha úgy ítéli meg, hogy az egészséges munkakörülmények nem biztosíthatók, és ezért a továbbiakban a munkahelyi foglalkoztatásra nincs lehetősége?
a) Otthoni munkavégzés elrendelése:
Ha a munkáltató úgy dönt, hogy saját kezdeményezésére (pl. fertőzésveszélytől való félelem), hatósági kötelezés nélkül elrendeli az otthoni munkavégzést – ha ezt a munkavállaló munkaköre lehetővé teszi -, az alábbi feltételek egyikének kell fennállnia:
- a munkavállaló munkaszerződése ennek lehetőségét tartalmazza;
- vagy a felek ebben utólag megállapodnak;
Ilyenkor a home office elrendelése nincs időhatárhoz kötve.
A munkáltató átmenetileg a fenti feltételek hiányában is jogosult elrendelni az érintett munkavállalónak a munkaszerződéstől – tehát egyben a szokásos munkavégzési helytől – eltérő foglalkoztatását, akár a munkavállaló tiltakozása ellenére is. Az ilyen foglalkoztatás maximális időtartama 44 munkanap vagy 352 óra lehet.
Ha a munkáltató az otthoni munkavégzés elrendelése mellett dönt, akkor számolnia kell azzal, hogy a munkavégzés a munkahelyivel azonosnak minősül, így köteles az időtartam alatt a munkaidőre és a munkabér megfizetésére vonatkozó szabályok, továbbá a munkaviszonyra vonatkozó egyéb szabályok – ideértve a munkavédelmi előírásokat is – betartására.
A fentiek gördülékeny és szabályos kivitelezése érdekében javasolt, hogy a munkáltatók előzetesen felmérjék az otthoni munkavégzés lehetőségeit. Abban az esetben, ha a munkáltatónál nincs az otthoni munkavégzésre vonatkozó előírás, úgy célszerű azt a jövőre nézve előzetesen munkáltatói szabályzatban rendezni.
b) Fizetett szabadság kiadása
A munkáltató dönthet úgy is, hogy kiadja a munkavállaló felhalmozott szabadságát. Az Mt. szabályai alapján a munkáltatónak a munkavállalót a szabadság kiadásának időpontjáról legalább a szabadság kezdete előtt 15 nappal kell tájékoztatnia. A 15 naptól a felek természetesen közös akarattal eltérhetnek. A szabadság kiadásakor figyelembe kell venni azt a szabályt, hogy évi 7 munkanap szabadsággal a munkavállaló rendelkezik.
c) Mentesítés a munkavégzés alól
A munkáltató a foglalkoztatás feltételeinek hiánya esetén a munkavállalókat mentesítheti a munkavégzés alól. Ez az Mt. alapján állásidőnek minősül, és tekintettel arra, hogy ezt a döntést a munkáltató nem elháríthatatlan külső ok miatt hozta meg, a munkavállaló a mentesítés időszakára az alapbérére jogosult. Nem minősül elháríthatatlan külső oknak pl. a munkavégzéshez szükséges alapanyagok, munkaeszközök átmeneti hiánya, valamint a fertőzésveszély hatósági kötelezés nélküli elkerülése.
d) Fizetés nélküli szabadság
Közös megegyezés, valamint a munkavállaló erre irányuló kérése alapján sor kerülhet a munkavállaló fizetés nélküli szabadságának elrendelésére. Erre az időszakra a munkavállalónak munkabér nem jár, és a munkáltatónak a járulékfizetési kötelezettsége sem áll fenn. A munkavállaló részére hátrány jelent, hogy a társadalombiztosítási jogviszonya ezen idő alatt szünetel.
e) Munkaviszony megszüntetés
Amennyiben a koronavírus okozta körülmények (csökkenő forgalom, üzlet bezárása stb.), a munkáltató anyagi helyzetét oly mértékben megrendítik, hogy a tartós foglalkoztatást a továbbiakban nem tudja biztosítani, úgy sor kerülhet végső esetben egyes munkavállalók munkaviszonyának megszüntetésére. Célszerű ezt elsősorban közös megegyezéssel megtenni, de a munkáltató létszámcsökkentésre alapítottan ilyen esetben jogszerűen egyoldalú felmondást is közölhet. Átszervezéssel/létszámcsökkentéssel indokolt felmondás esetén a munkavállaló felmondási időre, valamint 3 évet meghaladó munkaviszony esetén végkielégítésre jogosult.
4. Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak, ha járványügyi kötelezés miatt nem biztosítható a munkahelyi foglalkoztatás?
Ha járványügyi intézkedések következtében a munkáltató köteles beszüntetni a munkavégzést a szokásos munkahelyen, úgy a fentebb részletesen kifejtett lehetőségek fennállnak, azzal az eltéréssel, hogy a munkavégzés alóli mentesítés esetén a munkavállalót a vis maior helyzet fennállta miatt nem illeti meg az alapbére. Természetesen a munkáltató ilyen esetben is dönthet úgy, hogy – elsősorban a munkavállalók megtartása érdekében – a korábbi munkabért részben vagy egészben folyósítja a dolgozónak.
5. Mikor minősül a munkavállaló keresőképtelennek?
A kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. tv. (a továbbiakban: „Ebtv”) 44. § g) pontja alapján keresőképtelennek minősül:
„akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.”
A jogszabály alapján tehát keresőképtelennek minősül az:
- akit karanténba helyeznek,
- akit elkülönítenek,
- aki munkahelyén a járványügyi intézkedések folytán nem tud megjelenni és otthoni munkavégzésre a munkaköre alkalmatlan
Amennyiben a munkavállaló keresőképtelennek minősül, úgy az Ebtv. szabályai szerint az első naptól táppénzre jogosult.
FRISSíTÉS / NYOMONKÖVETÉS
Irodánk folyamatosan figyelemmel kíséri a kialakult helyzetet és ha szükséges, akkor kiegészíti és felülvizsgálja az ebben a tájékoztatóban foglaltakat. Ez a tájékoztató a jelenlegi helyzetre vonatkozóan szolgál tanáccsal, ám ha a kormányzati- és az egészségügyi hatóságok rendelkezései változnak, akkor az ebben foglaltak érvényüket veszíthetik.
Amennyiben kérdésed van, vagy szeretnél személyes/Skype konzultációt kérni, lépj kapcsolatba Dr. Sziller Linda munkajogásszal.
Írta:
DR. SZILLER LINDA ügyvéd, munkajogász +36 1 201 2566 +36 30 9949 929 [email protected] 1012 Budapest, Várfok utca 14. |
1 óra ingyen munkajog konzultáció jár FIVOSZ tagként! Ha nem vagy tagunk csatlakozz 1 perc alatt ide kattintva: https://fivosz.hu/tagsag/
És kérd az 1 órás tanácsadást! A FIVOSZ tagként online videókkal és podcastokkal vár az átmeneti időszakban.
Közelgő események
Sikeres Történetek – Avagy hogyan legyél vállalkozó
február 26 @ 16:30 - 20:30
Piacvezető akarsz lenni?
