Főoldal Hírek Felhasználható-e a titokban rögzített hangfelvétel a munkaügyi perben, vagy éppen a készítője kerül bajba?
Felhasználható-e a titokban rögzített hangfelvétel a munkaügyi perben, vagy éppen a készítője kerül bajba?
0

Felhasználható-e a titokban rögzített hangfelvétel a munkaügyi perben, vagy éppen a készítője kerül bajba?

0
0

A ma megvásárolható mobiltelefonok közül szinte a legegyszerűbbek is képesek feltűnés nélkül hangot rögzíteni, így a titkos hangfelvétel készítéséhez sem komolyabb műszaki ismeretekre, sem bonyolult eszközökre nincs szükség. Valószínűleg ennek is tudható be, hogy irodánkat munkáltatók és munkavállalók is egyre gyakrabban keresik meg azzal a kérdéssel, hogy az így szerzett bizonyíték felhasználható-e a bíróság előtt. Cikkünkben ennek a problémának a jogi vonatkozásait, illetve a megoldáshoz alkalmazott, a bírói gyakorlatban kialakult elveket járjuk körül. 

A kérdés megválaszolásához a kiindulási pontot a Polgári Törvénykönyv szolgáltatja. A törvény szerint képmás és hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához – kevés kivétellel – az érintett személy hozzájárulása szükséges, a szabály be nem tartása a személyiségi jogok sérelmét jelenti. Mivel a Munka Törvénykönyve deklarálja, hogy a munkáltató és munkavállaló személyiségi jogainak védelmére a Polgári Törvénykönyv szabályai vonatkoznak, ezeket az előírásokat megfelelően alkalmazni kell a munkaviszonyban is. Ezzel összhangban mondta ki a Kúria egy 2008-as ügyben, ahol az alperes az egyik munkatársával folytatott beszélgetést rögzítette, hogy a hangfelvétel engedély nélküli készítése önmagában visszaélésnek minősül, az érintett tudta és beleegyezése nélkül készített felvétel sérti a személyiségi jogokat. A fentiekből elvileg a titokban rögzített hangfelvételek bíróság előtti felhasználásának teljes tilalma következne, a gyakorlatban azonban bizonyos feltételek fennállása esetén a hanganyag mégis komoly szerephez juthat a munkaügyi perben.

A polgári perjogunkban érvényesülő szabad bizonyítás elve szerint a bíróság saját mérlegelése szerint vehet figyelembe bármilyen bizonyítékot, mely megítélése szerint a tényállás megállapítására alkalmas. A titokban készített felvételek perbeli felhasználásáról több jogterületen – pl. gyermekelhelyezési, birtokháborítási és munkaügyi perekben – is születtek döntések. Ezeknek a határozatoknak az elvi megállapításaiból leszűrhető, hogy ha az engedély nélkül készített kép- vagy hangfelvétel perbeli felhasználása a bizonyítási eljárás során az
igazság kiderítése érdekében történik, akkor ez a közérdeket szolgálja, így nem jogsértő. A bíróságok nem tekintették jogellenesnek például a hanganyag felhasználását egy olyan ügyben, ahol a felperes az alperesnek nyújtott kölcsön visszafizetése iránt indított pert, az alperes pedig a tartozás elévülésével védekezett. Az elévülést a kötelezett elismerése megszakítja, ennek megtörténtét a felperes a perben csak a felek közti telefonbeszélgetésekről készített hangfelvételekkel tudta bizonyítani. A bíróság a felperes álláspontját elfogadva kimondta, hogy a hangfelvételek elkészítése és felhasználása nem volt jogsértő, mert a cselekményekre a felhasználóval szemben elkövetetett jogsértés bizonyítása érdekében került sor. Az igazság érvényesülésének biztosítása közérdek, a bizonyítás pedig ezt a célt szolgálta.

A hanganyag bizonyítási eljárásban való felhasználásának további feltétele, hogy a valós történések feltárására más eszköz ne álljon rendelkezésre, tehát az igazság kiderítése kizárólag az így szerzett bizonyíték figyelembe vételével legyen biztosítható, és a bizonyíték nélkül a perben ne lehessen megnyugtató döntést hozni. Amennyiben a perben más bizonyítékok – pl. tanúvallomás, szakvélemény, okiratok – is rendelkezésre állnak, a bíróság a hangfelvételt általában nem veszi figyelembe, azt a bizonyítékok köréből kirekeszti.

A hangfelvétel engedély nélküli elkészítésére, illetve felhasználására csak kivételesen, közvetlenül fenyegető vagy már bekövetkezett jogsértés alapján van lehetőség. Ezzel áll összhangban a Kúria 2016-os döntése, mely egy felmondás miatt indult eljárásban árnyalta tovább a kérdés megítélését: A perbeli esetben a munkáltató ügyvezetője az íróasztalán egy papírlap alá rejtve elhelyezett, bekapcsolt hangfelvevőjű mobiltelefont talált. A telefont egy alkalmazott tette az asztalára, aki ezt később azzal magyarázta, hogy a más kollégáktól elszenvedett zaklatást kívánta így bizonyítani. A munkáltató néhány napon belül azonnali hatályú felmondással élt, amivel szemben a dolgozó munkaügyi pert indított. Az ügyben tehát a munkavállaló a fent ismertetett elvekkel összhangban érvelt, a jogerős ítélet azonban mégsem adott neki igazat. A Kúria kimondta, hogy más személyek esetleges jogsértő magatartása sem teheti indokolttá, hogy a munkavállaló a felettese irodájában titokban hangfelvételt készítsen, a felperes ugyanis ezzel a cselekedettel az ügyben nem érintett személyek közti beszélgetéseket is megismerhet, amire semmilyen jogszerű alapja sincs. Mindebből úgy tűnik, hogy a fél a jogai védelme érdekében is mindig csak konkrét jogsértés vagy annak fenyegetése esetén, meghatározott személyekkel szemben élhet ezzel az eszközzel. A mások kommunikációjának folyamatos rögzítése, majd a felvétel utólagos értékelése abból a szempontból, hogy azon van-e használható tartalom, már súlyosan sértheti harmadik személyek magánszféráját, illetve üzleti titokhoz fűződő jogait, ami az ilyen eljárást jogellenessé teszi.

Végül a bizonyító erő szempontjából jelentőséget kaphatnak a hangfelvétel készítésének körülményei is. Olyan esetben például, ahol a felperes az alperest hónapokon keresztül lehallgatta, az eljáró bíróságok a hanganyagot részben azért nem vették figyelembe, mert a felperesnek ennyi idő alatt lehetősége volt arra, hogy az alperest manipulálja, és egyes helyzetek előidézésével kiprovokálja a tőle várt reakciót. Emellett szerephez jutott, hogy a felperes a perben nem a vágatlan hanganyagot kívánta felhasználni, hanem az abból önkényesen kiragadott, rá nézve kedvező részeket. A bíróságok a felvételt az ítélet meghozatalakor végül nem vették figyelembe, a keresetet az egyéb bizonyítékok alapján bírálták el.

Összefoglalva tehát, ha a titokban rögzített felvétel a készítés célja és körülményei tekintetében is megfelel a felsorolt szempontoknak, az egységesnek mondható bírói gyakorlat szerint a felvétel felhasználása nem visszaélésszerű, így személyiségi jogot sem sért. A bizonyítékként történő értékeléssel szemben a sértett fél eredményesen nem tiltakozhat, mert – az egyik ítéleti indoklás megfogalmazása szerint – „nem hivatkozhat sikerrel a személyiségi jogai megsértésére az, aki ezzel valótlan, hamis tényállítását igyekszik leplezni”. (Pécsi Ítélőtábla Pf.I.20081/2009/3) A körültekintő eseti mérlegelés természetesen soha nem mellőzhető, mert a vázolt szempontoknak nem megfelelő felhasználás súlyos jogi következményekkel járhat a hangfelvétel készítőjére nézve.

Sziller Linda – ügyvéd, munkajogász 
www.sziller.hu

Közelgő események

Nincsenek jövőbeni események.

Piacvezető akarsz lenni?

fivosz-tagok

Most feliratkozhatsz a FIVOSZ hírlevélre:

FIATAL VÁLLALKOZÓKNAK SZÓLÓ ESEMÉNYEK+TUDÁS

Ezt havonta kapod, itt iratkozhatsz fel:

x
Kifejezett hozzájárulásomat adom ahhoz, hogy adataimat a FIVOSZ saját marketingtevékenysége céljából, illetve a kutatás és közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvényben meghatározott piackutatás és közvetlen üzletszerzés céljára felhasználja, és a szervezet működésével és szolgáltatásaival kapcsolatos esetekben átadhatja elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszköz, sms útján, illetve postai úton Önt megkeresse. Adatai gépi úton kerülnek feldolgozásra. Tájékoztatjuk, hogy adatai harmadik felek részére kizárólag az adatvédelmi szabályzatban részletezettek szerint kerülnek továbbításra. Adatai kezeléséhez adott hozzájárulását bármikor, korlátozás és indokolás nélkül, ingyenesen jogosult visszavonni továbbá jogában áll adatainak a megjelölt célra vagy annak egy részére történő kezelésének megszüntetését kérni az alábbi címre elküldött levél útján 1146 Budapest, Thököly út 58-60. IV. emelet 404.
címkék:

www.fivosz.hu | +36 1 785 7977 | [email protected] | NAIH nyilvántartási szám: NAIH-66446 | © 2007-2021 FIVOSZ, minden jog fenntartva. | Weboldal készítés: Plus Creative Agency